Ma 2018. július 23., hétfő,
Lenke napja van.

Helyi iparűzési adó

Nyíregyháza illetékességi területéhez kapcsolódó adókötelezettségeket (bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás)

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL ADÓOSZTÁLYÁHOZ kell benyújtani.

A bejelentkezéshez és változás-bejelentésekhez valamint bevallásokhoz szükséges nyomtatványok honlapunkon megtalálhatók.

Vonatkozó jogszabály:
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art.)
  • 18/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról (továbbiakban: Ör.)
  • 35/2008. (XII.31.) PM. rendelet

Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya: Adóosztály

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal Ügyfélcentrum, Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8-12-ig 13-16.30-ig
Kedd: 8-12-ig
Szerda: 8-12-ig 13-16.30-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8-12-ig

e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé
  • a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az iparűzési adó alá,
  • adóbevallást - a naptári évvel azonos üzleti évet választó adózónak az adóévi állandó jellegű iparűzési adó kötelezettségről - az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani és az adót egyidejűleg megfizetni – a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal OTP bank Nyrt-nél vezetett 11744003-15402006-03540000 számú iparűzési adó beszedési számlájára -, illetőleg ettől az időponttól igényelhető vissza a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözete,
  • adóelőleg fizetési kötelezettségét az adózó önadózás útján teljesíti az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig,
  • a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie és a rendszeresített nyomtatványon bevallást tenni.
  • soron kívüli záró bevallást kell benyújtani az adózónak az adójáról a bevallással még le nem fedett időszakról az Art. 33. §-a alapján. Pl.: felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés, átalakulás, egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, szünetelteti stb.

Kapcsolódó információk
Az iparűzési adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Vállalkozó

1.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
2.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja;
3.) a jogi személy, ideértve azt is ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
4.) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;

A személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni vállalkozó (azaz iparűzési adó alany):
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége (i) tekintetében;
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

Székhely

Belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephely

Az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összeses nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből (TEÁOR’08 61) származik.

Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén van a telephelye, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. Azaz, a vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatás-nyújtás tényleges helye minősül telephelynek.

Vezeték nélküli (mobil) távközlési tevékenységet végző vállalkozó (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75 százalékban a TEÁOR’ 08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) esetén telephely az adóév első napja szerinti állapot alapján az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető számlázási címe szerint azonosított település.

Villamos energia, földgáz szolgáltatás nyújtása esetén a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakba együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan.

Építőipari tevékenység esetén Htv. szerinti telephelynek minősül a TEÁOR’ 08 besorolása szerint a 41-43. ágazatba tartozó építőipari tevékenység folytatásnak, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóévben a 180 napot meghaladta /Htv. 37. § (2) bekezdés a) pont/.

I. Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység

1.) Az adó alapja - nettó árbevétel, csökkentve
a.) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével a vállalkozó - nettó árbevétel összegétől függően sávosan - az alábbiak szerint csökkenti. A nettó árbevétel
  • 500 millió forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze;
  • 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a;
  • 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a;
  • 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a vonható le.
A „korlátozás” alóli törvényi kivételek az alábbiak:
  • az Szt. szerinti exportértékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatások értéke;
  • a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése kapcsán, elszámolt elábé;
  • dohány kiskereskedelmi-ellátónál a dohány bekerülési értéke;
  • a pénzügyi lízing keretében elszámolt elábé;
  • az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vásárolt és továbbértékesített, az Szt. szerinti elábéként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke.
b.) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c.) az anyagköltséggel,
d.) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

2.) Az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben lehet élni:

a.) Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételnek a 80 százaléka.
b.) Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő - feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja -, jogi személy, egyéni cég, egyéb szervezet esetében - ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll - feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.
c.) Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alapjának 50 %-ában is megállapíthatja.
d.) A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója (KIVA) alapjának 20 %-kal növelt összegében is megállapíthatja. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja az adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év 05.31-ig.) kell megtenni az adóhatóságnál.
e.) A Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó esetében az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Ezen adólap megállapítását választó vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési nyomtatványon (V. pont) a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be - mint jogvesztő határidőig - az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik.

Éves szinten az adóját évente két egyenlő részletben, az adóév március 15. és szeptember 15. napjáig, törtév (12 hónapnál rövidebb) esetén is két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

Általános esetben adóbevallási kötelezettség nincs, de ha a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye, vagy az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, továbbá a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességre, a htv. 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja, akkor az adóévet követő év január 15-ig adóbevallást nyújt be.

3.) Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

2005. január 1-jétől a vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adó-alapmentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.

Amennyiben a megelőző adóévben a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentességet érvényesített, és az adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

4.) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a az Ör. 1. § (1) bekezdése alapján az állandó jelleggel végezett iparűzési tevékenység esetén.

5.) Adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján, akinek az éves vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg.

Az adókedvezmény mértéke Nyíregyháza illetékességi területére jutó települési szintű adóalap után számított adó 60%-a.

6.) A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig.

7.) A Htv. szabályai szerint 2013. július 1-jétől a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb annak összegéig terjedően - levonható az adóalany által a ráfordításként költségként az adóévben elszámolt (a magyarországi útdíj köteles közutak használatáért fizetett) e-útdíj 7,5%-a.

2016. január 1-jétől a ráfordításként, költségként szintén elszámolt külföldön megfizetett útdíj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért belföldön megfizetett (átalány jellegű) úthasználati díj 7,5%-a is levonhatóvá válik az iparűzési adóból - legfeljebb annak összegéig terjedően -.

Amennyiben a vállalkozónak a székhelye mellett Htv. szerinti telephelye is van, akkor az adóévben költségként elszámolt összes útdíj 7,5%-át a székhelye, illetve telephelye szerinti településnél az adóalap-megosztás arányában veheti figyelembe.

II. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység

Ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó tevékenységet folytat. A folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181. napot.

1.) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

2.) Az adó mértéke naptári naponként 5.000,-Ft.

3.) A bevallást - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell tenni.
 
a
 
a

Oldalunk sütiket használ a megjelenítéshez. Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek. Cookie szabályzat..

Elfogadom a sütik használatát.