Ma 2019. október 16., szerda,
Gál napja van.
.
ÉPÍTMÉNYADÓ
.
Vonatkozó jogszabályok:
.
1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi CLI. az adóigazgatási rendtartásról
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
35/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.)
35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
.
Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya: Adóosztály
.
Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Ügyfélcentrum
Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.
.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8-12-ig 13 – 16:30-ig
Kedd: 8-12-ig
Szerda: 8-12-ig 13 – 16:30-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8-12-ig
.
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
.
Teendők az önkormányzati adóhatóság felé (lásd. adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak):
Az építményadó adatbejelentési kötelezettség teljesítésének határideje január 15‐e, az adókötelezettségben bekövetkezett változás esetében a változást követő 15. napon belül kell adatbejelentést tenni.
Adót évente kétszer kell fizetni március 15‐ig, illetve szeptember 15‐ig.
.
Kapcsolódó információk:
.
Adókötelezettség:
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, (összefoglalva: építmény).
.
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
.
A Htv. hatálya az építményadó vonatkozásában nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre.
.
Épület:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.
.
Épületrész:
Az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség‐csoportja, amely a Htv. 52. § 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.
.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése:
Az adófizetési kötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik.
.
Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
.
Az adó alanya:
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
.
Tulajdonos:
Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.
.
Adómentesség
.
Mentes az adó alól (a Htv. alapján):
1. a szükséglakás,
2. a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
3. az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,
4. az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény.
.
Mentes az adó alól (az Ör. alapján):
1. a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják,
2. a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló lakás céljára használtlakás, lakrész.
.
Műemlék épület felújításához kapcsolódó adómentesség:
A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint:
Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a Htv. 13/A. § (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
.
Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.
.
Feltételes mentesség:
A Htv. 3. § (2)-(3) bekezdése alapján:
1. Adómentes - a 2. pontban foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár.
2. A mentesség az építmény- és telekadóban azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként - a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezet esetén tulajdonosként, vagyoni értékű jog jogosítottjaként - bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.
.
Az adó alapja:
Az építmény korrigált forgalmi értéke.
.
Korrigált forgalmi érték:
Az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a.
.
Az adó évi mértéke (az Ör. 3. §-a alapján):
a./ Lakás céljára használt lakás esetén a korrigált forgalmi érték 0,5 %-a;
b./ Az a./ pontba nem tartozó építmény esetén a korrigált forgalmi érték 2,6 %-a.
.
Az adóhatóság a bevallást követően kiveti az éves építményadót és határozatban közli az adófizetés módját és rendjét az adózóval.

 
a
 
a

Látássérült verzió

Oldalunk sütiket használ a megjelenítéshez. Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek. Cookie szabályzat..

Elfogadom a sütik használatát.