Ma 2018. május 21., hétfő,
Konstantin napja van.

ÉPÍTMÉNYADÓ

Vonatkozó jogszabály:
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.)
  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
  • 45/1992. (1993.I.1.) KGY rendelet az építményadóról (továbbiakban: Ör.)
  • 35/2008. (XII.31.) PM rendelet

Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya:

ADÓOSZTÁLY

Ügyfélfogadás helye:

Polgármesteri Hivatal Ügyfélcentrum Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.

Ügyfélfogadás ideje:

Hétfő: 800-1200 és 1300-1630
Kedd: 800 - 1200
Szerda: 800-1200 és 1300-1630
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
Péntek: 800 - 1200

Internet: varoshaza.nyiregyhaza.hu

e-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Teendők az önkormányzati adóhatóság felé (lásd. adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak):
  • Az építményadó bevallási kötelezettség teljesítésének határideje január 15‐e, az adókötelezettségben bekövetkezett változás esetében a változást követő 15. napon belül kell adóbevallást tenni.
  • Adót évente kétszer kell fizetni március 15‐ig, illetve szeptember 15‐ig.

Kapcsolódó információk:

Adókötelezettség

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, (összefoglalva: építmény).

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Épület:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész:

az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség‐csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Az adófizetési kötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését, vagy a használatba vétel tudomásulvételét, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Tulajdonos:

Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották ‐ melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte ‐, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának ‐ a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző ‐ átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Az ingatlan tulajdonosa (i), haszonélvező (i), az önkormányzat által megszerkesztett bevalláson kötelesek ún. bevallást tenni az adóköteles építményeikről.

Adómentesség

Mentes az adó alól:
  1. a szükséglakás,
  2. a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség
  3. az ingatlan‐nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,
  4. a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják,
  5. a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló lakás céljára használtlakás, lakrész,
  6. az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény

A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1‐jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Amennyiben Ön ezt a mentességet igénybe kívánja venni, úgy ezt jelölni kell, valamint az építési engedély jogerőre emelkedésének napját is fel kell tüntetni.

Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.

Az adó alapja az építmény korrigált forgalmi értéke.


Korrigált forgalmi érték

Az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a.

Az adó évi mértéke (az Ör. 7. §-a alapján)

a./ Lakás céljára használt lakás esetén az Ör. 7. §-a alapján a korrigált forgalmi érték 0,5 %-a;
b./ Az a./ pontba nem tartozó építmény esetén a korrigált forgalmi érték 2,6 %-a.

Az adóhatóság a bevallást követően kiveti az éves építményadót és határozatban közli az adófizetés módját és rendjét az adózóval.
 
a
 
a

Oldalunk sütiket használ a megjelenítéshez. Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek. Cookie szabályzat..

Elfogadom a sütik használatát.