Ma 2019. október 16., szerda,
Gál napja van.
.
GÉPJÁRMŰADÓ
.
Vonatkozó jogszabályok:
.
1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi CLI. az adóigazgatási rendtartásról
465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
326/2011.(XII.28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
35/2008. (XII.31.) PM. rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról
.
Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya: Adóosztály
.
Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Ügyfélcentrum
Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.
.
Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8-12-ig 13 – 16:30-ig
Kedd: 8-12-ig
Szerda: 8-12-ig 13 – 16:30-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8-12-ig
.
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
.
A gépjárműadó 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor.
.
Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?
.
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.
.
Nem kell gépjárműadót fizetni a következő járművek után:
.
- a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
- a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
- a négykerekű segédmotoros kerékpárra,
- a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre,
- a munkagépre,
- a CD, CK, DT az OT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre,
- a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva
.
Az adó alapja:
.
- a személyszállító gépjármű esetén – ide nem értve az autóbuszt – a hatósági nyilvántartásba feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve;
- autóbusz, lakókocsi és a lakópótkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya);
- tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 %-ával;
- nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontató, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.
.
Az adómértéke:
.
Személyszállító gépjármű estén:
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,-Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,-Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,-Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,-Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,-Ft/kilowatt.
.
Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
.
Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 -Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 forint. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000-Ft adót kell fizetni.
.
Amennyiben az „E” és „P” rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
.
Az adó alanya (aki gépjárműadó fizetésre kötelezett):
- az a személy aki/amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel;
- amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították;
- év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az, akit/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;
- Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
- Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát követő év első napjától, már nem kell a gépjármű után adót fizetni. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni. Amennyiben az eladó az előírtaknál később, de a tulajdonátszállás évének végéig megteszi a bejelentést, a vevőre hárul az adófizető kötelezettség akkor is, ha a szerződést követő év első napján még az eladó szerepel tulajdonosként a járműnyilvántartásban. Ha a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap 1. napjától nem minősül adóalanynak.
- Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
- az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
.
Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége:
Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik).
Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
.
Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
.
Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.
.
Mikor kell befizetni az adót?
.
Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március hónap tizenötödik napjáig, illetve az adóév szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül fizeti meg. A határidő elmulasztása késedelmi pótlék megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.
.
Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?
.
Az adóalany kérelmére szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.
.
A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.
.
Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?
.
A gépjárműadóról szóló törvény szerint:
20%-os kedvezmény illeti meg
- az autóbuszt, tehergépjárművet – nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár, – melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 5, 6, 7, 8
30%-os kedvezmény illeti meg
- az autóbuszt, tehergépjárművet – nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár, – melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 9, 10, 11, 12.
.
Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?
.
Mentesek a gépjárműadó alól:
- a költségvetési szerv,
- az egyesület, az alapítvány a tulajdonában levő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (erről nyilatkoznia kell, lásd letölthető nyomtatványok),
- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és a helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár. A súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság fennállását igazolni kell. Az elfogadható igazolások: NRSZH. szakvélemény, MÁK által kiadott határozat, 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 3. sz. melléklete szerinti igazolás, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel. Amennyiben az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkezik az ügyfél a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésére álló orvosi dokumentációval és egyéb iratokkal a települési önkormányzat jegyzőnél (Adóosztálynál) kérelmezheti súlyos mozgáskorlátozottságának megállapítását. E kérelemmel a beérkezésétől számított 8 napon belül az Adóosztály megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.
- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,
- az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű,
- a környezetkímélő gépkocsi.
.
2017. január 1. napjától az adómentesség az egyéb fogyatékossággal élők gépjárműveire is kiterjed. A mentességre jogosultak köre kibővül az egyéb fogyatékossággal élő személyekkel is (pl.: autista, látás-, hallássérült). Ezen felül a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító – vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – adóalany a mentességre akkor is jogosulttá válik, ha a súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő személy nem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt és nem kiskorú.
.
A súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő személynek az, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011.(VI.29.) Korm. rendeletben meghatározott állapota miatt ilyen személynek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény igazolja.
.
Illetékes hatóság:
Az adót, a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési adóhatóság állapítja meg.
Ha a hatósági nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és telephelyet is tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság állapítja meg az adót.
.
Bejelentési kötelezettség:
Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie a változást követő 15 napon belül, ha:
- a tulajdonában álló gépjármű utáni adómentességre való jogosultság teljesül vagy megszűnik,
- az adófizetési kötelezettsége szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnik (pl. lopás).
.
A gépjármű tulajdonszerzésével kapcsolatos eljárás:
.
A gépjármű adásvétele után, amennyiben a jármű nyilvántartásban a tulajdonjog változás ténye bejegyzésre kerül az okmányiroda hivatalból megküldi a változásra vonatkozó adatokat. Az adóhatóság az új tulajdonos részére az adófizetési kötelezettséget megállapítja/megszünteti, melyről határozat útján értesíti az adózót.
.
Mit tehetünk, ha a forgalmi engedély és az okmányiroda adatai nem egyeznek?
.
Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélyben szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.
.
Jogorvoslati lehetőségek:
A gépjárműadóval kapcsolatos ügyben első fokon az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el. Döntése ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.
Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

 
a
 
a

Látássérült verzió

Oldalunk sütiket használ a megjelenítéshez. Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek. Cookie szabályzat..

Elfogadom a sütik használatát.