Ma 2018. január 16., kedd,
Gusztáv napja van.

Gépjárműadó tájékoztató


2017. év

Vonatkozó jogszabályok:
1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
326/2011.(XII.28.) Korm.rendelet
35/2008. (XII.31.) PM. rendelet

Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya: Adóosztály

Ügyfélfogadás helye:
Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Centrum
Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.

Ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8 – 12-ig 13 – 16:30-ig
Kedd: 8 – 12-ig
Szerda: 8 – 12-ig 13 – 16:30-ig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8 – 13-ig

Internet: www.varoshaza.nyiregyhaza.hu

e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A gépjárműadó 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor.

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a következő járművek után:
  1. a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
  2. a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
  3. a négykerekű segédmotoros kerékpárra
  4. a külön jogszabály szerinti „mézesházas” gépjárműre
  5. a munkagépre,
  6. a CD, CK, DT az OT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre,
  7. a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva

A gépjárműadó alapja, mértéke

Az adó alapja:
  1. a személyszállító gépjármű esetén - ide nem értve az autóbuszt - a hatósági nyilvántartásba feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
  2. autóbusz, lakókocsi és a lakópótkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
  3. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
  4. nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontató, átmenőfékes vontatvány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével

Az adómértéke
  • személyszállító gépjármű estén:
  • gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,-Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,-Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,-Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,-Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,-Ft/kilowatt.
  • tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén a 2. 3. és 4. pontok szerinti adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
- Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 -Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
- A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000-Ft adót kell fizetni.

Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Kinek kell megfizetni a gépjárműadót?

Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie
  1. az a személy aki/amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel;
  2. amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
  3. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az, akit/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;
  4. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
  5. Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát követő év első napjától, már nem kell a gépjármű után adót fizetni. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni. Amennyiben az eladó az előírtaknál később, de a tulajdonátszállás évének végéig megteszi a bejelentést, a vevőre hárul az adófizető kötelezettség akkor is, ha a szerződést követő év első napján még az eladó szerepel tulajdonosként a járműnyilvántartásban. Ha a tulajdon átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap 1. napjától nem minősül adóalanynak.
  6. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
  7. az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta

Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik).
Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

Az adóalany körülményeiben illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.

Mikor kell befizetni az adót?

Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. A határidő elmulasztása késedelmi pótlék megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.

Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?

Az adóalany kérelmére szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?

A gépjárműadóról szóló törvény szerint
  1. 20%-os kedvezmény illeti meg
    - az autóbuszt, tehergépjárművet - nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár, - melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 5, 6, 7, 8
  2. 30%-os kedvezmény illeti meg
    - az autóbuszt, tehergépjárművet - nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár, - melynek a környezetvédelmi osztály jelzése: 9, 10, 11, 12.

Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?

Mentesek a gépjárműadó alól:

  1. a költségvetési szerv,
  2. az egyesület, az alapítvány a tulajdonában levő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (erről nyilatkoznia kell, lásd letölthető nyomtatványok),
  3. az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és a helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
  4. az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
  5. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  6. a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár. A súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság fennállását igazolni kell. Az elfogadható igazolások: NRSZH. szakvélemény, MÁK által kiadott határozat, 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 3. sz. melléklete szerinti igazolás, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel. Amennyiben az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkezik az ügyfél a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésére álló orvosi dokumentációval és egyéb iratokkal a települési önkormányzat jegyzőnél (Adóosztálynál) kérelmezheti súlyos mozgáskorlátozottságának megállapítását. E kérelemmel a beérkezésétől számított 8 napon belül az Adóosztály megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.
  7. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.
  8. a környezetkímélő gépkocsi

Illetékes hatóság

Az adót, a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési adóhatóság állapítja meg.
Ha a hatósági nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és telephelyet is tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság állapítja meg az adót.

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie a változást követő 15 napon belül:
  1. a tulajdonában álló gépjármű utáni adómentességre való jogosultságot,
  2. az adófizetési kötelezettsége szünetelését (pl. lopás)

A gépjármű tulajdonszerzésével kapcsolatos eljárás

A gépjármű adásvétele után, amennyiben a jármű nyilvántartásban a tulajdonjog változás ténye bejegyzésre kerül az okmányiroda hivatalból megküldi a változásra vonatkozó adatokat. Az adóhatóság az új tulajdonos részére az adófizetési kötelezettséget megállapítja/megszünteti, melyről határozat útján értesíti az adózót.

Mit tehetünk, ha a forgalmi engedély és az okmányiroda adatai nem egyeznek?

Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélyben szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.

Jogorvoslati lehetőségek

A gépjárműadóval kapcsolatos ügyben első fokon az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el. Döntése ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.
Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.
 
a
 
a

Oldalunk sütiket használ a megjelenítéshez. Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek. Cookie szabályzat..

Elfogadom a sütik használatát.