Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése „Nyíregyháza közigazgatási területén autóbusszal végzett, menetrend szerinti, helyi személyszállítási szolgáltatás ellátása” tárgyú szolgáltatási koncessziós eljárást 371/2016.(XII.28.) számú határozatával eredménytelennek nyilvánította figyelemmel arra, hogy az eljárás során ajánlat nem érkezett.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben foglaltak alapján:

I. Belterületi szabadtéri égetés:

Az OTSZ 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Ennek értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály - így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a Nyíregyházai Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzvédelmi hatósági eljárást indít.

II. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

Az OTSZ 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

1. Az engedélyezés tárgya

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a Nyíregyházai Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja - mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) - és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni. Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

2. Az eljárás menete

Egy kérelmen egy napra (egy esőnap megjelölése mellett) egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes Nyíregyházai Katasztrófavédelmi Kirendeltség folytatja le.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § - előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tűzgyújtási tilalom időszakában az irányított égetés – égetési engedély birtokában is – tilos!

Az OTSZ 227. § (1) bekezdése értelmében az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani
• tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

III. A szabadtéri tűzesetek megelőzése

Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés, a lábon álló növényzet, az avar és egyéb növényi hulladék csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
• tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

A Földművelésügyi Minisztérium tűzgyújtási tilalmat rendelt el az ország teljes területén lévő erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre, amely még jelenleg is hatályban van!

A fentiek alapján azokat összefoglalva:

• Belterületen tilos szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt a helyi önkormányzati rendelet megengedi.
• Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével egy kérelmen egy napra (egy esőnap megjelölése mellett) legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetését kérelmezheti, amely 3.000,- Ft illeték köteles.
• Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
• Az égetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni és a parázslást és izzást meg kell szüntetni.
• A tarlóégetés megkezdése előtt azt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani
• A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak!

Tájékoztatom a nyíregyházi városlakókat, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. március 26-ai ülésén Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglalt rendelkezések alapján – amely szerint közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal – a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását figyelembe véve az alábbi közterületek elnevezését változtatta meg:

Egyidejűleg a Közgyűlés döntött a Vöröscsillagtanya elnevezés törléséről is, azzal, hogy a Vöröscsillagtanya elnevezéssel érintett ingatlanok Csillagfény utcára szóló házszámozást fognak kapni.

Az utcanevek vonatkozásában egyeztettünk a Nyíregyházi Városvédő Egyesülettel és figyelembe vettük, illetve felhasználtuk javaslataikat az új utcák elnevezésénél. Arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint a környéken már meglévő utcanevekhez, illetve az adott városrészhez illeszkedő elnevezéseket válasszunk.

A postai irányítószámok mindegyik utca esetében változatlanok maradtak.

A közterületek átnevezése kapcsán az érintett utcák lakóinak semmilyen külön teendője nincs.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13/A. §-a szerint ugyanis közterület elnevezés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

A Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányirodája a fenti jogszabályi rendelkezésből adódóan tehát hivatalból és díjmentesen állítja ki az új cím szerinti lakcímigazolványt, amelyet postai úton fognak megkapni az érintettek.

A közszolgáltatást végző gazdasági társaságok (pl. Nyírtávhő Kft., Tigáz Zrt., E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., Térségi Hulladékgazdálkodási Kft.) az Önkormányzat megkeresése alapján szintén hivatalból és díjmentesen fogják átvezetni nyilvántartásaikon a lakcímváltozást.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése alapján illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak, ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének (telephelyének, fióktelepének) más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett helységnév, utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
Így e jogszabályi rendelkezés alapján az átnevezéssel érintett közterületeken székhellyel rendelkező gazdasági társaságok cégbírósági bejegyzésének módosítása is díjtalan.

A Magyar Posta Zrt. illetékes szerveit hivatalból értesítjük az érintett közterületek átnevezéséről,
így a postai küldemények kézbesítése a továbbiakban is zökkenőmentesen fog történni.

Az Önkormányzat az egyéb érintett hivatalos szerveket (pl. Földhivatal, Mentőszolgálat, Rendőrség, Tűzoltóság ) szintén értesíti a változásokról.

A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. a közgyűlési döntést követően megkezdi az új utcanév táblák elkészítését és kihelyezését.

A közgyűlési döntés végrehajtásában kérjük a lakosság szíves együttműködését és megértését.

Nyíregyháza, 2015. április 1.